Венгерская историческая социопрагматика: основные векторы развития

Обложка

Цитировать

Полный текст

Аннотация

Статья посвящена актуальным венгерским исследованиям по исторической социопрагматике, развивающимся в русле традиции, выработанной на западноевропейском, прежде всего, англоязычном материале. В работе терминологически разграничиваются понятия «прагматика», «социопрагматика» и «историческая (социо)прагматика», а также прослеживается, каким образом в венгерской науке в последние десятилетия произошел переход от традиционного подхода к функционально-прагматическому, в рамках которого больше внимания уделяется контексту. Специфика венгерских исследований обуславливается материалом: так, на базе врачебных рецептов, лечебников, письмовников изучаются исторический синтаксис и грамматикализация дискурсивных маркеров, а на основе частных писем дворян и протоколов процессов над ведьмами, иллюстрирующих речь разных слоев населения, исследуются социопрагматические аспекты, в частности, категория вежливости и формы обращения в ее рамках, т.е. показывается, как на выбор той или иной формы влияет личный, социальный и культурный контекст, а также какие именно формы обращения считаются вежливыми в конкретную эпоху. В целом, традиция изучения исторической социопрагматики в Венгрии сравнительно молода, но перспективна с учетом публикации большого корпуса исторических текстов и параллельного роста числа исследований в других европейских странах. 

Об авторах

С. А. Афанасьева

Институт славяноведения Российской академии наук

Автор, ответственный за переписку.
Email: timerina58@yandex.ru
ORCID iD: 0000-0002-6316-0103
Москва, Российская Федерация

Список литературы

  1. Archer D., Culpeper J. Sociopragmatic annotation: New directions and possibilities in historical corpus linguistics // Corpus linguistics by the lune: A Festschrift for Geoffrey Leech, P. Lang Publ., 2003. Pp. 37–58.
  2. Balázs J. A boszorkányperek megszólításformái: keresztnévi megszólítások // 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest: Argumentum, 2006. Pp. 157–162.
  3. Brown R., Gilman A. The pronouns of power and solidarity. Readings in the sociology of language. Hague: Mouton, 1968. Pp. 252–275.
  4. Brown P., Levinson S. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press, 1987. 345 p.
  5. Csontos N., Tátrai Sz. Az idézés pragmatikai megközelítése // Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, vol. 22, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008. Pp. 59–119.
  6. Csontos N. Az interperszonalitás kérdése a 19. századi levelezőkönyvekben // Az alkalmazott nyelvészet regionális és globális szerepe. Budapest–Szombathely–Sopron: MANYE–NYME Publ., 2012. Pp. 15–221.
  7. Culpeper J., Crawshaw R., Harrison J. “Activity types” and “discourse types”: Mediating “advice” in interactions between foreign language assistants and their supervisors in schools in France and England // Multilingua, vol. 27. Berlin: Mouton de Gruyter, 2008. Pp. 297–324.
  8. Culpeper J. Historical sociopragmatics // Historical Pragmatics. Handbooks of Pragmatics, vol. 8. Berlin: Mouton de Gruyter, 2010. Pp. 69–96.
  9. Culpeper J. Politeness and impoliteness // Pragmatics of society. Berlin: Mouton de Gruyter, 2011. Pp. 391–436.
  10. Dér Cs. Grammatikalizáció // Nyelvtudományi Értekezések, vol. 158. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008. 149 p.
  11. Dér Cs. A szerintem diskurzusjelölő szinkrón és diakrón vizsgálata // Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2016. Pp. 474–485.
  12. Dömötör A. A grammatikailag jelölt idézések a könyvnyomtatás első évtizedeiben // Magyar nyelv, vol. 84 (3). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. Pp. 283–295.
  13. Dömötör A. Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején // Magyar nyelv, vol. 98 (1). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2002. Pp. 56–74.
  14. Dömötör A. A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő // Magyar nyelv, vol. 104, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008. Pp. 427–442.
  15. Dömötör A. Idéző szerkezetből diskurzusjelölő elem: a mondván szerepei és története // Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli nyelvek kutatásában, vol. 3. Budapest: ELTE Publ, 2013. Pp. 20–30.
  16. Galgóczi L. Régi magyar káromkodások // A magyar nyelv rétegződése, vol. 1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. Pp. 350–357.
  17. Gergely P. A közéleti és a beszélt nyelv viszonya az erdélyi fejedelemségben // Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet: Előadások a V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Debrecen: Debreceni Egyetem Publ., 2002. Pp. 187–199.
  18. Haader L. Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel // Magyar Nyelvőr, vol. 128 (4). Budapest: ELTE BTK Publ., 2004. Pp. 464–469.
  19. Hegedűs A. Adalék a kérés pragmatikájához – egy 16. századi magánlevél kapcsán // Jelentés és nyelvhasználat, vol. 4. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Publ., 2017. Pp. 27–33.
  20. Ilyefalvi E. «[…] akar mi lellyen benneteket mingyart Emberre gyanakoztok». Boszorkányfenyegetések pragmatikai elemzése // XI. Rodosz konferenciakötet. Kolozsvár: Clear Vision, 2010. Pp. 75–92.
  21. Jacobs A., Jucker A. The Historical Perspective in Pragmatics // Historical Pragmatics. Pragmatic development in the history of English. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publ., 1995. Рp. 3–35.
  22. Jucker A. (ed.) Historical pragmatics. Pragmatic development in the history of English. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publ., 1995. 639 p.
  23. Jucker A. Historical pragmatics // Encyclopedia of Language and Linguistics. Oxford: Elsevier, 2006. Рp. 329–332.
  24. Juhász D. Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika: tudományszemléleti kérdések // Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet: Előadások a V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Debrecen: Debreceni Egyetem Publ., 2002. pp. 165–72.
  25. Kádár D., Culpeper J. Historical (Im)politeness. An Introduction // Historical (Im)politeness. Bern: Peter Lang Publ., 2010. Рp. 9–37.
  26. Kádár D., Haugh M. Understanding Politeness. Cambridge: Cambridge University Press, 2013. 295 p.
  27. Kertész M. Szállok az úrnak. Az udvarias magyar beszéd története. Budapest: Révai, 1932. 231 p.
  28. Koós E. A kérés beszédaktusa boszorkánypereinkben // Féluton, vol. 4. Budapest: ELTE BTK Publ., 2008. Рp. 1–13.
  29. Kuna Á. A 16-17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív keretben. Doktori disszertáció / Budapest: ELTE BTK Publ., 2011. 128 p.
  30. Leech G. Principles of pragmatics. Harlow: Longman, 1983. 263 p.
  31. Maitz P. “A szent ügy”. A dualizmus kori névmagyarosítási propaganda nyelvészeti elemzése // Névtani Értesítő, vol 30. Budapest: ELTE, 2008. Рp. 7–33.
  32. Morris Ch. Foundations of the Theory of Signs // International Encyclopedia of Unified Science, vol. 1 (2). Chicago: The University of Chicago Press, 1938. Рp. 1–59.
  33. Németh L. A nők megszólításának kérdése a Magyar Nyelvőr korai évfolyamaiban // Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. Féluton, vol. 4. Budapest: ELTE BTK Publ., 2014. Рp. 13–28.
  34. Nicholas N. Review of Jucker A. (ed.) Historical pragmatics. Pragmatic development in the history of English // Diachronica. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publ., 1998. Рp. 1–7.
  35. Pusztai F. Tegezés és magázás a XVIII. század első felében // Magyar Nyelv, vol. 63. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967. Рp. 297–307.
  36. Pusztai F. Beszélt nyelv a középmagyarban // Névtani Értesítő, vol. 21. Budapest: ELTE BTK Publ., 1999. Рp. 380–386.
  37. Sárosi Zs. Megszólítás és említés néhány XVI. századi misszilisben // A magyar nyelv rétegződése, vol. 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. Рp. 841–848.
  38. Sárosi Zs. Történeti szociopragmatika: magyar nyelvtörténet más megközelítésben // Magyar Nyelv, vol. 99 (4).
  39. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003. Рp. 434–448.
  40. Sárosi Zs. Pragmatika, szociopragmatika, udvariasságkutatás a magyar nyelvtörténetben // Magyar Nyelv, vol. 111 (2). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015a. Рp. 129–147.
  41. Sárosi Zs. Grammatikai mechanizmus vagy pragmatikai döntés?: Tegezés és magázás váltogatása középmagyar kori szövegekben // A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Publ., 2015b. Рp. 291–300.
  42. Schirm A. A diszkurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori disszertáció / Szeged: SZTE BTK Publ., 2011. 162 p.
  43. Szili K. Az udvariasság pragmatikája // Magyar Nyelvőr, vol. 131. Budapest: ELTE BTK Publ., 2007. Рp. 1–17.
  44. Ürögdi B. A magázás kialakulása XVI–XVIII. századi misszilisek alapján / Szakdolgozat. Budapest: ELTE BTK Publ., 1998.
  45. Varga M. Középmagyar kori világi szövegek nyelvtörténeti vizsgálata, különös tekintettel a szövegtani és pragmatikai sajátságokra. Doktori disszertáció / Budapest: ELTE BTK Publ., 2019, 265 p.
  46. Verschureren J. Understanding Pragmatics. London: Arnold, 1999. 309 p.
  47. Zellinger E. Gondolatok a magyar nyelvtörténet szociolingvisztikai szempontú megközelítéséhez // Magyar Nyelvjárások, vol. 38. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 1999. Рp. 505–512.
  48. Zellinger E. Történeti szociolingvisztikai vizsgálatok a „Húsvéti Népének” kapcsán // Magyar Nyelvjárások, vol. 41. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2003. Рp. 675–684.

Дополнительные файлы

Доп. файлы
Действие
1. JATS XML
Скачать

© Российская академия наук, 2025